Egy ötrészes cikknek az utolsó része következik most, ami a turista gázfőzőkről szól. Habár… lehet hogy lesz még egy ráadás, hiszen a tűz, a hobókályha, az alkoholos főző, és a benzinfőző meg most a gázfőzők családja mellett, van még ezek közt itt-ott átfedés. És akad egy-két különleges készülék is, ami amolyan fekete bárány a témában. Se ide-se oda nem illik, vagy valami más miatt nem fért bele ebbe a sorozatba.Azt hiszem, túrázós-természetjárós körökben, a legelterjedtebb főzőalkalmatosság a gázfőző. Ennek az az oka, hogy a legjobban szabályozható készülék, nagy teljesítményeket tud produkálni, rengeteg formája van, kicsi, nagy, könnyű, nehéz, fix, összecsukható, drága és viszonylag olcsó. Vagy ezek valamelyike. Nyilván ezek a jellemzők típusonként eltérnek. Hatalmas a választék a piacon. Éppen ezért gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy „milyen gázfőzőfejet vásároljak.” És hát erre a megfelelő válasz a „mire és hogyan szeretnéd használni?” Igen, tudom, melegítésre és főzésre szeretnéd használni, és úgy, hogy élmény legyen vele az ételkészítés. De ez még kevés infó. Ugorjunk neki, és próbáljuk meg egy kicsit eloszlatni a ködöt, és megkönnyíteni a fenti kérdésre a választ.

De még mielőtt rátérnék a konkrét témára, nézzünk itt is egy kis történelmet. Kezdetben vala a tűz, aztán a folyékony üzemanyaggal működő készülékek, majd a 60-as években belopta magát a gáz is a turistafőzők világába. Az első ilyen készülékeket a Franciák kezdték el gyártani, Campingaz néven. Ők vezették be a cserélhető illetve később az  eldobható gázpalackokkal üzemelő készülékeket.  Persze nem a hátizsákos turistáknak találták ki ezeket, hanem először csak a autóskempingezni vágyok örömére szánták.
De hát valahol el kellett kezdeni. Aztán a 70-es évek derekán, minő meglepetés,….tádááám(!!) a svéd Primus, és a szintén svéd Optimus valamint kicsit később az amerikai MSR már elkezdte  forgalmazni a kis, csavaros menettel ellátott palackokkal üzemelő, kimondottan turistáknak való gázfőzőket, gázpalackokat. Talán a Primus Mimer volt ez. Az is közrejátszott az elterjedésükben, hogy ekkorra már megjelentek a könnyű alumínium és a tartós rozsdamentes alkatrészek. És persze a gyártási technológia is elkezdett finomodni, csúcsra járni. Aztán jöttek azok a mesés 90-es évek. Én magam mondjuk még csak ekkor jutottam hozzá egy Campingaz főzőfejhez, EasyClick-es csatlakozóval, meg mellé egy gázlámpához, de a katonai denaturáltszeszes főzőm után ennek én már borzasztóan örültem. Mármint nem annak, hogy csak ekkor jutottam hozzá, hanem hogy egyáltalán hozzájutottam. 🙂 Kicsit „nagy” volt a Campingaz fej, nem volt annyira kompakt, de remekül működött. A komolyabb hegymászók, gazdagabb túrázók persze már jobb cuccokkal menőztek, de mi itt vidéken,…hát hogy is mondjam, lassan fejlődtünk(tem). 😊  Ekkor már kezdtek megjelenni a kicsi, könnyű, kompakt modellek, és az ázsiai gyártók is belelendültek a termelésbe ezen a fronton is. Bár kis hazánkban ebből szerintem csak a 2000-es évektől érezhettünk valamit.Itt, ebben a cikkben most nem térek ki részletesen a csatlakozók szabványaira. Erről írtam már egy cikket, amit ide kattintva tudsz elolvasni.
https://alaptabor.hu/2019/09/26/vango-kompakt-gazfozo-es-nehany-szo-gazpalackokrol/

A gázfőzők zömének műszaki kialakítása rendkívül egyszerű : szabályozó szelep, fúvóka gázrózsa, edénytartó lábak. Éppen ezen egyszerűség miatt, meg a tüzelőanyag tisztasága miatt, egy prémium minőségű gázfőzőfej, gyakorlatilag örök életű és gondozásmentes is. Ha nem lépünk rá véletlenül egy-egy elkanyarodott éjszakai traccsparti után reggel a sátor előtt. 🙂    A gázzal történő melegítés/főzés legnagyobb előnye, hogy szinte mindenhol, és mindenkor használható. Tűzgyújtási tilalom idején, megfelelő körültekintéssel megfelelő méretű/szellőzésű sátrakban, kisebb sátrak előterében, ponyvamenedékben, ponyva alatt. „Semmiféle” füst nem keletkezik a gáz égése közben, hiszen a kémiai reakció szinte tökéletes.
Jó ha tudod rovat! Habár tilalom idején a gázfőző használható, de egy működés közben felrúgott gázfőzővel is fel lehet gyújtani az erdőt! Szóval csak ésszel, vagy inkább ne is használd tilalom idején. Vigyél hideget, melegbe úgy is az a jó. 🙂 

Kétségtelen előnye továbbá a tisztasága és szagtalansága a gáznak. Ha nem bénázunk a begyújtással, vagy a palackcserével, amikor is egy szisszenetnyi gáz kiszökhet, akkor teljesen szagtalan a rendszer.
Jó ha tudod rovat! A pb gáznak nincs szaga, hanem etil-merkaptánnal(Etántiol) szagosítják a balesetek elkerülése miatt! Ezt érzed, mikor azt mondod „gáz szag van” és olyan záptojás szagot szimatolsz. És ilyen faja kiskutya a molekula jele. 🙂 
Mivel az égésük a gázfőzőknek tökéletes, így nem fogják összekormolni az edényeinket, semmiféle elszíneződés, lerakódás nem marad majd a kedvenc bögrénken, edényünkön. És a főzőfej is csili-vili marad, nem koszol elrakás után a hátizsákban.
Teljesítményük nagyon széles skálán mozog, de összességében elmondható, hogy 1500- akár 5000W teljesítményre is képesek. Ez a szabadtűz/gallykályha után a leghatékonyabb főzőeszköz. Ide szúrnám be, a „meddig ég, mennyire elég a gáz” kérdéskört. Itt a válasz ugyanaz a visszakérdezés mint a „milyet vegyek”-nél. Milyen hidegben használod, milyen főzőfejet használsz, milyen gázkeveréket használsz, mennyi ideig használod a készüléket, milyen edényt használsz és azt lefedted-e, szélfogó van-e? És már meg is van, hogy mennyire elég a gázod. 🙂

Lehet hogy csak nekem érzékeny a fülem, talán szakmai ártalom, de az a jó hírem, hogy típustól függ ugyan, de gyakorlatilag a leghalkabb főzőkészüléket képviselik a gázfőzők. (kitérek majd egy hangosabb típusra)
A begyújtásukhoz nem kell semmiféle előkészület. Gyufa, szikravető, öngyújtó, csap kinyit, „sszzzzzzzz”….extra kivitelnél beépített piezo könnyíti meg a beüzemelést.A gázpalackokban lévő gázkeverékekre sem térek ki, meg az adagolásokra sem, mert abból külön cikket lehetne írni, de röviden: Alapból háromféle keveréket kínálnak a gyártók. Most a Primusét írom ide, mert nekem ez az etalon.

-Téli: (Winter gas) (ezt néha egyszerűen csak Isobutánnak hívják) 75% izobután, 25% propán(-20ig)
-Nyári: (Summer gas) összetétel: propán 20 %,propán 80 % bután összetétellel( +15 felett)
-Négyévszakos: (Power gas) 30% bután, 20% propán, 50%Isobutan keverékkel (-10ig)

Bónusz: én hagyományos PB gázzal töltöm a palackjaimat, ezek összetétele: 40% propán és 60% bután keveréke, de a propántartalom 40-60% között mozoghat. Ezt használom télen-nyáron, minden probléma nélkül. 100g, úgy 100-forintra jön ki. 
Pro tipp: Soha ne töltsd utána a palackot! 🙂 

És ha már említettem a telet, a téli gázkeveréket…oszlassunk már el egy tévhitet mindörökre. Nos a tévhit az, hogy télen a gázfőzők nem használhatóak, a gáz nem jön ki a palackból. De, kijön! 🙂 És ég is! Ha úgy használjuk a gázpalackokat, mint a szabad tüzet, előkészítjük a talajt, szélfogót használunk akkor saját, közel, 30 éves gázfőzős tapasztalatom szerint a hagyományos mezítlábas propán-bután gázzal is minden probléma nélkül lehet főzőcskézni az erdőben -10-15- Celsius fokban. Erről a jelenségről egyébként külön cikket és videókat is készítettem. Az alábbi linkre kattintva olvashatod, nézheted.
https://alaptabor.hu/2021/02/14/gazfozok-teli-hasznalata/

A palack kiszerelések, na, azok meg aztán a legváltozatosabbak. Azért nézzük meg az alap méreteket a kedvenc márkám kínálatából . Azért a csavarosokat, mert a legkisebb, a 100g.-os csak ilyen csatlakozással létezik. Na de! Jó lenne végre olvasni valamit a gázfőzőkről is, ugye? Persze-persze haladunk, csak ezt a pár dolgot tisztába szerettem volna tenni. Kezdjük talán méret szerint, mert ugyan ahogy a mondás tartja, nem a méret a lényeg,…de itt azért igen. 

A legkisebb főzőfejek összecsukva nagyjából hüvelykujj méretűek is lehetnek. Előnyük a rendkívül kis méret, és a csekély súly. A kis méret és súly viszont megmutatkozik az árcédulán is. Egy nagyon könnyű, titániumból készült fej vásárlásakor, eléggé a zsebbe kell nyúlni. De szerintem ez a súly/ár érték nem kifizetődő, pár grammot ha nyerhetünk vele, sok forintot meg ott hagyunk a kereskedőknél. De nem ítélkezünk, kinek-kinek pénztárcája, igénye szerint…Ezek a pici  fejek minden esetben a palackra csavarva rögzíthetőek. A palackra tekerhető fejek hátránya, hogy a fejjel növelt palack magassága, meg még ez edény, már instabillá teszi a rendszert. Ezeket inkább sík felületen érdemes használni, mert könnyen odalesz az ebéd vagy a forró tea és a tűzeset esélye is megnő!Ezt az instabilitást, egy palack állvánnyal lehet orvosolni, ami növeli a gázpalack stabilitását. Mindhárom méretű palackot befogadja, és fejjel lefelé is beleilleszthető a palack. Utóbbi jelentősége, hogy a gáz hidegben fejjel lefelé jobban kifolyik a palackokból, ez rosszabb működésű fejeknél növeli a sikerarányt. 

Hátrányuk még a kicsi eszközöknek, hogy a kis fejméretük miatt koncentráltan adják le a hőt, és a nagyobb edények könnyen lebillenek róluk.A kis méret és a „nagy” teljesítményre való törekvés mellékterméke az is, amiről fentebb említést tettem. Ezek a legzajosabbak. Na persze nem egy orosz benzinfőző hangja, de azért az asztal másik végében hallható, hogy üzemel.Szélben, mint egyébként az összes tüzelési módnál, a szabadtűztől a gázfőzőkig, ajánlatos szélfogót kiépíteni, vagy vinni magunkkal. Ezzel időt és energiát takaríthatunk meg!
Ha viszont nagyobb edényeket is szeretnénk használni, és még mindig palackra csavarhatósat, akkor érdemesebb nagyobb égőfejjel ellátott fejet venni, ami nagyobb felületen egyenletesebben oszlatja el a lángot. Ezek sajnos már nem lesznek annyira kompaktak, jó eséllyel a tartó lábakat lehet kisebbre csukni szállításkot, de sajnos a nagyobb „lángrózsa” megadja a legkisebb méretet. Ez van, ezt kell szeretni, viszont már sokkal eredményesebben és kényelmesen lehet rajtuk sütögetni, főzni, forralni, a nagyobb edények sem billegnek rajtuk annyira.

A másik fajta kialakítású gázfőzők  -úgy, mint a benzines főzőfejeknél is- , külön vannak a palacktól, és egy hajlékony cső köti össze a palackkal. A szabályozó csap legtöbbször a palacknál helyezkedik el, és finoman szabályozható vele a láng.Ezek előnye, hogy a főzőfej lentebb van, nagyobb stabilitást kölcsönözve az eszköznek, bátrabban lehet egyenetlen felületre telepíteni. Mellesleg télen, nagy hidegben, közelebb lehet húzni az égőfejhez, vagy lehet kézzel melegíteni.Ezekből a jellemzően három lábon álló eszközökből nem igazán van kis darab. Méretük lábaikat behajtva nagyjából összeszorított ököl méretűek, vagy annál nagyobbak.Utolsónak egy elég különleges főzőfej típus következik, talán ez a legritkábban elterjedt. Fel is tehetném a kérdést: Melyik az a gázfőzőfej, aminek nincs lába, és nem csatlakoztatható közvetlenül gázpalackhoz? Nos ez a típus, a szélfogókba integrálható fajta. Én ezt először a másik kedvenc svéd kempingeszköz gyártónál, a Trangiánál láttam. A márka szinte minden szélfogójába integrálható, és mivel szabványméret, igy sok másik gyártóéba is. Ez oda-vissza igaz.A végén ráadásként egy „speckó” manapság egyre inkább divatos gázfőzőt említenék meg röviden.
Ez a reaktoros, vagy úgynevezett Jetboil típusú főzőfej, ami gyakorlatilag már nem csak a palackkal kompatibilis, hanem egy adott edénytípussal is. Előnyük az energiatakarékosság, a nagy szélállóság, és a kompakt kialakítás,  hátrányuk, hogy kevésbé szabályozhatóak, és drágábbak mint a fentebb említett gázfőzők. Egy adapter segítségével pedig, nem csak a saját edényükkel használhatóak. 

Természetesen itt is a Primus és az MSR viszi a prímet, de nagyon népszerű maga a Jetboil márka is,…. és hát az árukból kifolyólag népszerűek a feltörekvő kínai márkák is, mint pl. a BRS vagy a Warg, (Foto:Primus)

Én ennyit tudok írni a gázfőzőkről, ennyi talán elég ahhoz, hogy a megfelelő eszközt kiválaszd magadnak. Ha mégsem a gázfőzőre esik a választásod, akkor a sorozat előző részeit ide kattintva megtalálod, és azokat átböngészve, remélem közelebb jutsz a megvilágosodáshoz. Bármi is lesz a választásod, sok örömet és kalandot kívánok hozzá!