Nem is olyan régen, a Trangia Hungary csoportban tettem fel a kérdést, hogy ki milyen desszertet készít hőn szeretett Trangia főzőjében. Akkor nem érkezett túl sok válasz, pedig arra számítottam, hogy jönnek majd sorban a jobbnál jobb, változatos édesség receptek. Aztán egyszer csak felhívott Zoli barátom és a beszélgetésünk folyamán felhívta a figyelmemet egy olcsón, könnyen elkészíthető finom édességre.Ez az édesség pedig nem volt más, mint a császármorzsa más néven smarni. De nem ám úgy készítve, mint a nagymama készítette. Hiszen 2021 van, és ma már szerencsére elég tűrhető félkész ételek, alapanyagok léteznek. Ezek általában nem olyan finomak, mint a nagymama által készített ételek, de mindenképpen finomabbak, mint amit én tudnék csinálni. És persze gyorsak is általában. A Zoli által ajánlott alapanyag, a dr. Oetker-féle császármorzsa. Ez került tehát ma az asztalra.
Mielőtt nekiálltunk volna az elkészítésnek, mert hárman voltunk, előtte készítettünk két levest, és egy smack tésztás gyorsételt.
Ezután került terítékre a smarni. No nyilván nem a képen látható formában, mert azért van egy kis tennivaló vele, mielőtt elnyeri végső, fogyasztható állagát, formáját, ízét. Először is, két további hozzávalóra van szükségünk. A 200g-os porhoz szükség van 2,5 dl. vízre és 30gramm margarinra vagy vajra. Habár a tasakon le van írva az elkészítés módja, én nem aszerint készítettem. Gyökeres eltérés nem volt ugyan, de…inkább leírom. A serpenyőmbe nem fért volna el az egész adag egyben, ezért bekevertem vízzel az összes anyagot egy edénybe, és később ezt két részre osztva készítettem el. Sárgás színű por, benne mazsolával.
Én két és fél dl víz helyett 3 dl-hez adtam. Nem grammoztam sokat. Összekeverve híg lötty lett belőle.
Aztán a serpenyőbe tettem egy kis vajat. Így, ezzel a mértékegységgel „kis”. J Nem mértem le grammra, de nyilván nincs óriási jelentősége.
Ezután beleöntöttem a felét az előre elkészített pépnek. Próbálva vegyesen, a sűrűjét és a hígabbját keverve osztani.
Egy-két perc múlva elkezdett besűrűsödni a massza és nagyon jó illata volt.
Mikor már eléggé stabil volt az állaga, kevergetés közben apró kis darabokra metéltem a masszát.
Ezután pedig, még pár percig pirítottam ízlés szerint. Ekkor kapja meg az étel a valódi ízét is a pörk anyagoknak köszönhetően.
Azt kell hogy mondjam, hogy teljesen előírásszerű lett a végeredmény. Aranysárga, ropogósra sült, illatos ízletes édesség.
Végül nem maradt más hátra, mint kiporciózni és megszórni porcukorral, valamint lekvárral javítani az élvezeti értékét.
Míg a család az első adagot ette, addig én megsütöttem a második adagot. Habár 3 adagnak írják, gyakorlatilag ez egy kiadós adagnak felel meg. Ketten, egy felnőtt és egy kisgyerek, szó nélkül megették az egész adagot, én csak kóstolót kértem, hogy el tudjam vinni a desszert jó hírét. Teflon sütőben ajánlott elkészíteni, mert egyéb bevonatmentes edényben könnyen leragadhat a smarni. Amúgy is nagyon kedvelem a teflonos bevonatokat. A mai sütés után, egy csepp víz nélkül, egy darab törlőkendővel kitöröltem a serpenyőt, és így nézett ki:
Úgy érzem, könnyedén be tudom illeszteni ezt a finom ételt az étrendembe, természetjárások alkalmával. Az ára egyébként 350 forint. Ezért a pénzért három adagot ígér a felirat a csomagoláson, de őszintén szólva, egy személynek sem túl nagy küzdelem elfogyasztani a teljes csomag tartalmát. Ennyiért viszont egy élvezhető, finom édességet kapunk, amivel változatosabbá tehetjük a természetben elfogyasztott étkezéseinket. Én mindenképpen ajánlom, és biztos vagyok benne hogy nem ez volt az utolsó, hogy ilyet készítettem. Főleg, hogy én épp csak megkóstoltam…
