Ez a cikk egy, a túrázás, kirándulás szempontjából nagyon fontos dologra világít rá. Méghozzá a kihűlésre, azaz a hipotermia veszélyére. Felhívnám azonban a figyelmet, hogy ez az összeállítás nem meríti ki a témát teljesen, inkább tájékoztató jellegű.
Azt gondolom azonban, hogy ha csak ilyen minimális szinten is, de legyen fogalma a témáról mindenkinek, aki járja az erdőt-mezőt, hegyeket. Életet menthet!

Mi is a hipotermia, hogyan zajlik le a kihűlés folyamata?
Az emberi test átlaghőmérséklete 36,5 Celsius-fok, a testen belül azonban jelentős eltérések lehetnek. A legmelegebb a mellüregben mérhető, ez az ún. maghőmérséklet, amely átlagosan 37 Celsius-fok, míg a végtagok hőmérséklete csupán 28 Celsius-fok. A lehűlés történhet fokozatosan, de hirtelen is pl. vízbe ugráskor. Mindkét esetben a vérerek szűkülése fogja előbb-utóbb a szervezet működési zavarát okozni.

Okok.
A kihűlés leggyakrabban az alábbi helyzetekben következik be (vastagon kiemelve a ránk vonatkozó leggyakoribb eseteket)

– hidegben történő munkavégzés, tartózkodás;
– utcán élő hajléktalanok;
– nem megfelelően öltözött sportolók;
– hideg vízbe merülés;
– földön fekvő sérült;”földön talajszint közelében alvás”
– ittas személy;
– eszméletlen sérült;
– erősen vérző sérült;
– barlangászat, barlangi túra;
– kirándulás erős szélben.

A kihűlés folyamatos, tehát nem hirtelen következik be, négy fázisa van.

Elsőfokú kihűlés. A kihűlésre a test először hőtermeléssel, azaz izomremegéssel és a hőleadás csökkentésével, azaz a szőrzet megmerevedésével, „libabőr” megjelenésével védekezik. Ez a kihűlés első fázisa. Az 1-2 fokos hőveszteség izomremegéssel, reszketéssel jár. A pulzus szapora, gyors lélegzés, kissé megemelkedett vérnyomás észlelhető.

A második fázisban a remegés megszűnik, közömbösség, tudatzavar, bágyadtság, álmosság, érzékcsalódás jelentkezik, nehéz beszéd alakul ki. A pulzusszám a korábbi emelkedettről csökken és a normális érték alatti lesz. Bizonyos esetekben hallucinációk is kialakulhatnak. Tartós hatás esetén a szervezet hőszabályozása kimerül, a testhőmérséklet folyamatosan csökken. A vérnyomás csökkenni kezd, a légzés ritkul és felületessé válik. Szívritmuszavar lép fel. A szervezet eszméletvesztéssel járó, tetszhalál-szerű állapotba esik.

A harmadik fázist súlyos szívritmuszavarok, reflexhiányok, eszméletvesztés és izommerevség jellemzi, a test maghőmérséklete 30 Celsius-fok alatti.

A negyedik fázis. 28 Celsius-fok alatt beáll a negyedik stádium. 27-20 fokos belső testhőmérsékletnél, a pupillák tágak, a vércukorszint alacsony, mígnem a kamrafibrilláció, vagy a keringési rendszer bénulása következtében beáll a halál.

Habár nem nagyon hallani túrázók körében, főleg hazánkban efféle balesetekről, de már az évente előforduló egy- két eset is elszomorító. Itt most csak a túrázók körében előforduló esetről beszélhetünk, de fontos tudni, hogy a városokban a hajléktalanok a legveszélyeztetettebbek, sajnos a téli hónapokban egyre több kihűlést regisztrálnak. Azt gondolhatnánk, hogy a kihűléshez, fagypont alatti, vagy ahhoz közeli hőfok szükséges. Nos, ez nem így van. A kihűlés veszélyének nemcsak a téli hónapokban vagyunk kitéve. Az extrém sportok szerelmesei – siklóernyősök, barlangászok stb.- az év minden napján szenvedhetnek kihűléses balesetet, de az erős szélben túrázók sincsenek biztonságban. És ez az, ami miatt fontos megfontolni a cikkben leírtakat.

A kihűlést gyorsíthatja az alacsony hőmérsékleten kívül, a vizes ruha, az erős szél, vizes testfelület, éhség, és fáradtság is. Nem ritkán sajnos összejön a fent említett dolgok mindegyike egyszerre. A hipotermia kialakulását továbbá nagymértékben fokozza, ha a test vízben van, ugyanis a víz hővezető képessége huszonötször nagyobb a levegőnél. Az áramló víz hűtő hatása még 2-3 x erősebb, mint a álló vízé.

A hőleadás szempontjából kritikus területek a fej és a nyak, illetve vízbe merülve a hónalj és az ágyék. Ezek közvetlenül a belső maghőmérsékletet csökkentik.

Mit lehet tenni, a megelőzés érdekében.

Öltözködés.
Télen mindig legyen rajtunk elegendő réteges ruházat, szükség esetére, amennyiben lehetséges, tartalék alsó ruházat. Sapka, sál, kesztyű viselete nagyon fontos. Aktív testmozgás esetén érdemes az izzadást elkerülni. Az átnedvesedett ruházatot cseréljük szárazra, mert amint az aktív testmozgás megszűnik, akár csak egy pihenő alatt is, a nedvesség fokozottan vonja el a hőt és fázni kezd a szervezet. A szél ezt a folyamatot és a hidegérzetet meghatványozza.
Az alábbi táblázatban egy szélhőmérsékleti táblázatot láthatunk. A legfelső sorban az aktuális hőmérsékletet láthatjuk, bal oldalt a szél sebességét, ezek metszéspontjában pedig a valós hőmérsékletet.

Komoly aktivitással járó, nagy hidegben végzett tevékenységekhez érdemes nem pamut, hanem mesterséges anyagokból készített ruházatot viselni. Ez kevésbé zárja magába a nedvességet, gyorsabban szárad, egyébiránt általában könnyebb viselet is.

Egy kis kitérő: Sokszor felmerül a kérdés téli táborozások, túrázások esetén, hogy „milyen hálózsákot vegyek” és „ruhában, vagy a nélkül feküdjek benne”. Ezekre a kérdésekre elég árnyalt a válasz, így most nem is térnék ki rá. Röviden, a túrától függ, hogy milyen hálózsák szükséges. Télen nyilván magasabb hőkomforttal rendelkező, nyáron pedig egy vékonyabb, könnyebb, kisebb is elegendő lehet. Hogy ruhában vagy anélkül, ezen megoszlanak a vélemények. A mi esetünkben a kihűlés elkerülése érdekében most az a fontosabb, hogy milyen körülmények között feküdjünk bele abba a hálózsákba. A fentiekből adódóan is következik, hogy száraz testtel, száraz ruhában, jóllakottan, lehetőleg nem kimerülten érdemes nekiindulni az éjszakának.
Táplálkozás.
A táplálkozás során olyan kémiai folyamatok – például oxidáció – játszódnak le, amelyek hőképződéssel járnak. Ezért az éhes ember jobban fázik, mint a jóllakott. A túrázás előtti nap a vacsora pihentető alvást eredményezhet, illetve aznap a reggeli nagyban hozzájárulhat a túra sikeréhez. Fontos, hogy folyamatosan pótoljuk az út közben elvesztett energiát, ami lényeges a szervezet hőháztartásának helyes működéséhez. A gyorsan felszívódó anyagok között érdemes megemlíteni a szőlőcukrot.
Romantikus dolog továbbá fennhangon hirdetni, hogy egy jó kis házi pálinka sokat javít majd a hideg elviselésében.
A rossz hír az, hogy ez így nem igaz! Sokszor tévesen feltételezik az alkoholról, hogy a test hőellátásnak megőrzése vagy annak visszanyerése szempontjából fogyasztása előnyös lehet. Orvosi források bizonyítják ennek ellenkezőjét, ezért a beteggel vagy a veszélyeztetett emberrel alkoholt itatni kimondottan tilos!

Az alkohol értágító hatású, aminek következtében a szervezet központi részéből a melegebb vér a végtagokba áramlik. Ez meggyorsítja a belső területek lehűlését, ahol a létfontosságú szervek találhatóak. Az alkohol csak csökkenti a hidegérzetet. Tömény ital lenyelése által a nyelőcsőben okozott enyhe égető érzés, valamint a bőr ereinek kitágulása a hidegérzet csökkenésével együtt azt az érzetet kelti, hogy az ital „átmelegíti” a fázó embert. Számos, kihűlés okozta halálesetben,(lásd hajléktalanok) az alkohol hatása is szerepet játszik.

Felkészülés.
Mindig jól tervezzük meg, hogy mi fog történni a túra folyamán. Természetesen útközben lehetnek változók, egy be nem tervezett eltévedés, egy baleset, egy hirtelen időjárásváltozás. Ezek kedvezőtlen esetben, mind-mind a kihűlés felé sodorhatják az utazót. Ezért mindig legyen egy úgynevezett „B” terv. Ahol esetleg lehet rövidíteni, könnyíteni a túrán, szükség és lehetőség esetén pedig vissza kell fordulni. Mint említettem, legyen nálunk megfelelő ruházat. Ha az éjszakát a szabadban töltjük, legyen a táborhely szélmentes, ne legyen mély völgyben, és ha lehetséges, rakjunk tüzet.
Szárítkozzunk meg, melegedjünk át, építsünk hővisszaverő falat ágakból, használjunk hőtükörnek izolációs fóliát. A fekhely lehetőség szerint legyen szélmentes, zárt, szigetelt. Polifoam, különféle matracok, de szükség esetén kisebb ágak, száraz avar, széna is lehet szigetelőanyag.

Ha már megtörtént a baj.

A bajbajutott ellátásának fontos része, a test egyenletes, fokozatos felmelegítése. A testet csavarjuk takarókba, izolációs fóliába, figyelve arra, hogy a hideg földtől is lehetőleg legyen elszigetelve, mert ez is nagymértékben elvezeti a hőt. A vizes ruhákat lehetőleg cseréljük szárazra a bajba jutott testén, mert a nedves öltözet tovább hűti a szervezetet. Kerüljük az aktív mozgást, mert a végtagokban lévő hidegebb vér a test központi részében található létfontosságú szervek felé áramlik, ami ronthat a helyzeten. Szintén nem előnyös a test dörzsölése, mert az esetlegesen elfagyott részeken a szervezetben kialakult jégkristályok további roncsolást végezhetnek. Továbbá, értágító hatása ront a beteg állapotán. Szintén ez az oka, hogy tilos a lehűlt szervezetet forró vízbe meríteni. Enyhébb esetekben a langyos, édes folyadék bevitele előnyös lehet, de semmi esetre sem a hirtelen és forró, nagy mennyiségű folyadék itatása. A test felmelegítésének hatásos módja lehet, ha egy egészséges testtel érintkezik, és annak hőjét veszi át.Tehát nem kell szégyellni összebújni a túratárssal, még ha azonos nemű is, életet menthet! A melegítés alkalmazásánál a fokozatosság elsődleges fontosságú, mert a hirtelen változás komoly mértékben ronthat a sérült állapotán.

Amint látható tehát elég összetett problémával állunk szemben. De ha betartjuk a szabályokat, megtervezzük a túráinkat, megfelelő felszerelést használunk, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy a kihűlés áldozatai leszünk.

Kellemes, élményekben gazdag túrázást kívánok, az őszi hűvösebb, vagy akár a téli, hidegebb időszakban is. Mert a szabadban eltölthető időszak nem csak májustól szeptemberig tart. Egész évben vannak szép időszakok. Bakancsokat tehát bevaxolni, meleg zoknit bekészíteni, és indulhat a kalandozás!

Forrás: Internet