Sokszor beszélgetünk arról, hogy mennyire felkészületlenül mennek ki az emberek kirándulni, túrázni. Meg is lesz gyakran az eredménye, hiszen számtalanszor olvashatjuk a kisebb-nagyobb balesetekről szóló híreket. No, most nem ilyen balesetekről írok természetesen, hanem a humor oldaláról közelítem meg a dolgot.
Én magam is találkoztam már turistával a Tátrában, aki egy térképen mutogatta, hogy nem tudja merre van most éppen, pedig itt jönnek folyamatosan a kék útvonalon……miközben bőszen mutogatta a térképen az egyik patak nyomvonalát. Nem is értettem, hogy eddig hogy jutott el. 😀
Sokszor kiderül, hogy annyi fáradságot sem vesznek maguknak az alkalmi kirándulók, hogy utánaolvassanak mire számíthatnak egyáltalán, ezzel keserítve meg később a hegyimentők életét.
Fokozottan érvényes az előrelátás, a felkészülés, a pontos információszerzés a körülményeket illetően, a nehezebben megközelíthető, veszélyesebb helyekre indulva. Most a Tátrai Nemzeti Park Információs Irodájának dolgozói által feljegyzett kérdésekből idéznék néhányat.
„Turista: Milyen érdekességet találunk itt?
Információ: A hegyekben vagy Zakopánéban?
Turista: Uhh…, mi nem olyan turisták vagyunk, akik a hegyekbe járnak!”
Bizony nem olyanok. 🙄 Aztán van, aki csak olvasni nem tud…meg beszélni.
„T: Milyen messze van a domb (lengyelül Kopca – a szerk.)?
I: Domb?
T: Igen, domb… a Ko…
I: Kościuszko-domb? Az kb. 100 km, mert az Krakkóban van.
T: Neeem, itt a Tátrában van valamilyen domb.
I: Konrád-púp (Kopa Kondracka)?
T:Igen!”
Van aki a tv elől egyenesen túrázni indul…..és szerencsére hamar újra a tv előtt ül majd.
„T: A TV-ben láttam egy szép turistautat a Tátrában. Erdő, patak, hegyek. Hol találom ezt?”
(A nemzeti park mérete: Területe 738km², amihez 307 km² nagyságú védőövezet kapcsolódik.)
Az alábbi kérdezők, vehettek volna egy térképet,meg egy útikönyvet indulás előtt, és átolvashatták volna.
„T: A Gáspár-csúcsra szóló menetjegyre azt írták, hogy ez egyben belépő is a nemzeti parkba. Hol van ez a park, és milyen érdekességeket találunk ott?”
„T: A Krupówki mellett van itt még valami érdekesség?”
„T: A Természeti Múzeumban állatok is élnek?”
És persze vannak a tv előtt megerősödött, acélhátú terminátorok.
„T: Meg tudom járni a Tengerszem-csúcsot és a Sas utat egy nap alatt?
I: Nem.
T: Hogyhogy nem? Ön nincs tisztában az erőállapotommal!”
(viszont az elmeállapottal így azonnal tisztában lesz a kérdezett.-M.-)
„I: A Giewont csúcskupolája a sziklarégióban található, és láncokkal van biztosítva.”
„T: A sziklarégióban? És hogy jutunk mi oda?
(Gyalog, mert busz nem indul szoktuk mondani ilyenkor-M.-)”
„I: A Tengerszem-csúcsra hosszú szakaszon láncok mellett kell haladni.
T: És ezekre a láncokra szükségünk van?”
(csak ha a hulladékfém telepen szeretnénk értékesíteni, vagy ha fel szeretnénk jutni a csúcsra)
I: …a felső részeken még tél van, ajánlom a hágóvasat és a csákányt.
T: Hágóvasat?! Én egyszer már voltam a Tátra magasabb részein, de hágóvas nélkül.
(nos ennyi tapasztalat elég is, hogy vitatkozzunk egy helyi szakemberrel)
” T: Hölgyem, eltévedtem.
I: Hol?
T: Útban a Halastó felé.
I: …Az lehetetlen.
T: De tényleg!
I: Hol van most?
T: Valahol az erdőben.”
„T: Milyen idő lesz holnap a Zawratnakon a Lengyel-Öt-tó völgye felőli oldalán?”
(fel kell hívni Gyurcsókot, aztán kezeket a TV-re.-M.-)
És egy igazi sötétzöld hozzáállása:
„Egy kérdésem van, az „Óvakodjunk a medvétől” felirattal kapcsolatban. Ha egy turistánál van könnygáz/paprika spray, legvégső esetben lehet ezt használni? Úgy értem, hogy ez technikailag működhet egy ilyen nagy állattal szemben, vagy csak még jobban feldühítjük őt, és nem okozunk-e vele túl nagy kárt a medvében, pontosabban el tudjuk-e ezzel téríteni a legközelebbi patakig, ahol kimoshatja a száját stb.…”
(hát nem figyelmes?)
És vannak, akik praktikus módon közelítik meg a természetjárást! J
„T: Tetszik ez az út Kuźnicéba. Csak megyünk és megyünk a gyerekekkel, útközben sehol egy bolt, sehol sem tudunk pénzt költeni…”
Persze még jó, mikor egyáltalán felteszik a kérdéseket. Vannak, akik rögtön panaszkodással kezdik. Az alábbi panaszok a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságához érkeztek be. Nincs hozzáfűznivalóm.
„Miért nincsenek aszfaltozva a turistautak, miért nem eléggé zöld a növényzet, és a levegő – borzalmas!”
„Volt olyan turista, aki arra panaszkodott, hogy túl magasak a hegyek. Nem tudott eljutni valahová, mert az túlságosan magasan volt”
„Veszélyes figyelmeztetés! Ma a Konrád-völgyben három vadon élő medvét, két kölyköt és egy felnőttet láttam vándorolni. Ez a látvány elrontja az egész kirándulást, a nemzeti parknak pedig biztosítani kellene a turisták biztonságát”
„A turisták gyakran panaszkodnak amiatt, hogy nagyon csúszós egy-egy turistaút, szerintük homokkal vagy kaviccsal kellene ezeket felszórni, vagy fel kellene szárítani őket”
Nos, ilyeneket olvasva, néha azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek, egyáltalán nem kellett volna elindulniuk. De ez így nem teljesen igaz, hiszen ha valaki nálam jobban propagálja a kirándulást, túrázásokat, az már festi magát. Viszont minden esetben tájékozódni kell arról, hogy hová is indultunk el, milyenek a terepviszonyok, milyen lesz az időjárás. Továbbá tisztában kell lenni mindenkinek a saját képességeivel.
Forrás : http://www.magas-tatra.info
Fotók: Net