Kezdhetem nyugodtan ezt a cikket azzal a gyakran használt fordulattal, hogy: Egy szép napon felkerekedtünk,…

És kezdem is. Hogy miért? Mert 2016. február 6-án, itt Monoron délelőtt 11 óra körül, mikor kiértünk az erdőbe, úgy 10-12 Celsius fok lehetett. Pluszban!!! És ez szerintem már alapvetően egy szép napot feltételez. De nem ezt az élményt szeretném most megosztani veletek. Hanem azt, hogy végre kipróbáltam a karácsony előtt vásárolt grillrácsot. Igaz, nem járattam csúcsra a szerkezetet, de ennyiből kiderült, hogy kellemesen használható kis eszköz.
A grillrács méretei:

Tehát felkerekedtünk, és délre kiértünk a szokásos helyre, az erdőben lévő táborhelyre.
A tervem az volt, hogy a sütődiszkoszban krumplit, sárgarépát, hagymát, finom fűszerekkel készítek köretnek. Természetesen szalonnát is tettem bele az íze, meg a leve kedvéért, meg azt később még tovább szerettem volna sütni a grillrácson. Így várta tehát sorsát a sütődiszkosz a nemrégiben készített asztalon:
Mikor lett már forró hamu, beleraktam a diszkoszt, fölé a rácsot, rá a teavizet hagy forrjon. Nem egy atomreaktor egy ilyen rács, tehát nem kell meglepődni, ha azt mondom, működött.  🙂 Stabilan állt a kinyitható kis lábain, nem kellett félnem, hogy a teáskanna lebillen, mert kiég alóla a fa. Ezek a lábak, „U” alakúak, és elég szélesek, tehát nem kell beleszúrni a földbe, hanem úgy ahogy van, kinyitás után, meg áll az eszköz a saját lábán. Szükség esetén újabb forró hamut, vagy parazsat kotortam alá, attól függően, hogy milyen hőt szerettem volna elérni.
Mivel reggel derült ki, hogy ki tudunk menni a táborhoz, így csak virslit tudtam vinni, amit a rácson, a forró hamu felett sütögettem meg.
Aztán mikor készen lett a köret a diszkoszban, kivettem belőle a szalonnát, és egy kicsit még sütögettem a rácson. Némelyiket nem is kicsit. 😀
Végül is ilyen lett az összkép.

Azt mondhatom, hogy egy szépen megmunkált, kellemes méretű, könnyű, jól használható grillrácsot tudtam beszerezni, a kis erdei sütögetéseimhez. Talán ha egy picit sűrűbben lennének a rácsok, még jobb lenne, ámbár így sem esett ki a rácsok között semmi. Viszont a kisebb grillkolbászok mellé, kellett egy kis védelem, mert könnyen legurultak a rácsról.

Ebéd után jót ejtőztünk a februári tavaszias erdőben. Legközelebb rendes grillhússal fogunk érkezni a tett helyszínére, és kihozzuk a rácsból a maximumot!