Néhány szót szólnék a hüvelyes, vízszintesen viselhető késtokomról. Néhány éve kezdtem el használni, viszonylag nehezebb, fixpengés késemhez. Nagyon untam már a függőleges viselés hátrányait.

Hogy mik voltak számomra ezek a hátrányok? Nézzük csak. Nehézkes volt kivenni belőle egy kézzel a kést. Meg két kézzel is. Ez már önmagában is döntő lett volna a váltásra. Egyrészt, mert ha karabineren lógattam, mindig máshol volt. (Ha nem, akkor meg magasan volt a tok.) Kihúzásnál előbb felhúztam tokkal együtt a kést,… ezután lehetett kihúzni a kést a tokból, a nadrággal együtt. (Ha rendes szoros volt a tok.) Ha meg nem volt szoros a tok, akkor könnyen kicsúszott belőle. Aztán visszatenni is nehézkes volt, mert hol itt, hol ott lifegett. Meg beleakadt mindenbe, leülésnél is csak útban volt.  Arról nem is beszélek, hogy ha tempósabban kellett menni, vagy netán szaladni, akkor aztán össze-vissza verte a lábamat a kés a tokkal.
Ez volt az első késtokom, amikor még függőlegesen viseltem a kést. (Szintén Varga Zoltán féle)Aztán Zoli mutatott egy olyan tokot, ami plusz egy hüvelybe helyezhető. Ez a hüvely megy voltaképpen az övre. És ebbe ki-be lehet csúsztatni a tokot, amiben a kés is van.  Ha nem egészen érthetően írtam le, íme, egy kép az első ilyen tokomról.Ezt a fajta tokot a következők miatt szeretem:
– Mikor indulok itthonról, a hüvelyt felfűzöm az övemre. A kés meg a tokkal megy a hátizsákba. Amint kiérek az erdőbe, belecsúsztatom a tokot a késsel a helyére.– Használat közben mindig ott van, a derekamon elöl. Nem lifeg, nem verem oda mindenhez, nem fordul el a tengelye körül. Nagyon fixen áll a helyén.Egy kis szegecs -beakasztva a tokon lévő fülbe- akadályozza meg, ha a tok ki akarna csúszni a hüvelyből. De persze nem akar, mert folyamatosan feszül.– Kihúzáskor, visszahelyezéskor, egy kézzel könnyen kezelhető, egyből a kést húzom-tolom, nem a tokot meg a nadrágot.

– Ha mégis zavarna munka közben, egy kézzel, egy mozdulattal, tokostól le tudom tenni a kést.– Leüléskor, de akár még lefekvéskor sem zavaró, ha magunkon hagyjuk,(hacsak nem hason alvó az illető). És könnyen előszedhető, elrakható a kés, hiszen derékmagasságban van.

– Ha hív a természet, nem kell a késsel együtt szaladni, ami húzza a nadrágot.

– Ruházat alatt könnyebben viselhető rejtve, ha úgy adódik. (Ez az egyszerű vízszintes tokokra is igaz.)

Kétségtelen viszont, hogy nagy pocakkal rendelkező késtulajdonosoknak nem igazán megfelelő ez a megoldás. 🙂

Sokféle késtok van, különböző kialakításúak. Kinek ez, kinek az vált be. Ez egy módja a kés biztonságos, praktikus tárolásának, nekem az évek alatt ez vált be legjobban. Remélem mindenki megtalálja a számára megfelelő viselési módot és tokot.