Vadász és természetjáró találkozása kint a természetben.

Az alábbi írást Belluska János, gyakorló vadász, vadásztársasági tag, természetjáró az Alaptábor fórum tagja osztotta meg velünk. Én itt most közzéteszem, hogy bármikor elérhető formában meglegyen.  János írása a sokakat érintő vadász-túrázó súrlódás gondolatkör mentén halad.


Kedves tagok, túrázók, természetjárók!

Mint minden természetjáró közösségben, itt az Alaptábor természetjáró csoportban is gyakran visszatérő téma a vadászat kérdése. Biztos vagyok benne hogy a tagok között akadnak vadászok is, vagy legalábbis vadászvizsgát letett személyek. Én most szeretném felkarolni a felmerülő kérdéseket egy összeszedett, hiteles, de lehetőleg konyhanyelven fogalmazott válasszal a laikus természetjárók számára. Szeretném hangsúlyozni, hogy bejegyzésem célja nem a vadászat minősítése. Célom hogy természetjáróként értsd te is, ismerd a vadászat mibenlétét annak érdekében, hogy elkerüld a konfliktusokat, akadályokat, kétségeket amikor kimész a természetbe. Aktívan vadászó, vadásztársaság tagjaként a bejegyzésem , ide kattintva, építő formában kiegészítheted, pontosíthatod, ezt megköszönöm mindannyiunk nevében.

(foto:net)

Első körben ajánlom mindenki figyelmébe az „1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” című hatályos törvényt.


Vadászidények:
A vadászati ÉV Március 1. és Február utolsó napja közötti időszak. Ebben az évben vannak törvényileg meghatározott vadászati idények különféle vadfajokra.
Vadfajok közül külön szedjük a
– Vadászható nagyvadak (Gím, Dám, Őz, Muflon, Vaddisznó)
– Vadászható apróvadak (ezeket nem sorolom fel)
– Dúvad (Szőrmés, tollas kártevők. Ilyen pl. a nyest, aranysakál, stb.)
Vannak továbbá a védett vadfajok, de vadászati szempontból ezekről nem írok.

Részletesebben:
A Vaddisznó, és néhány apróvad kivételével minden nagy-, és apróvadnak meghatározott vadászidényei vannak, mettől-meddig lőhetőek. Egyes vadfajok esetében ez még korra/nemre való eltérést is mutat. Pl. Gímszarvas esetén a Bika és tehén csak Szeptembertől Január végéig lőhető, míg a borjú egészen Februárig. Az Ünőt viszont csak márciusban és áprilisban tilos lőni, a maradék 10 hónapban szabad.
A dúvadakra egész évben lehet vadászni. (és az említett vaddisznóra is egyébként)

(foto:net)

A vadászati módok:

Egyéni vadászatok:
– Lesvadászat (pl. magaslesről)
– Barkácsolás (Ez általában autóból történik, egy ember vezet, egy ember világít, a harmadik meg lő)
– Cserkelés (Ezesetben a vadász csendben kutatja a vadat, igyekszik megközelíteni, becserkészni, elejteni)
– Kotorékozás (vadászkutya kutatja az általában dúvadat/apró vadat, elejti vagy csak sarokba szorítja azt)
– Solymászat (Szerintem ezt felesleges leírni)


Társas vadászati módok:
– Vaddisznóhajtás (25 fős szervezett vadászat vaddisznókra és dúvadakra, bejelentési kötelezettsége van)
– Terelővadászat (25 fős vadászat nagyvadakra és dúvadakra, bejelentési kötelezettsége van)
– Rignizés (max 6 fős csoportos vadászat hajtókkal és vadászokkal, szintén bejelentés köteles)

A bejelentési kötelezettség:

Ezt a rendőrség, vadászati hatóság, természetvédelmi hatóság és az állategészségügyi osztály felé kell megtenni.

Beírókönyv:
Ezt minden vadászat megkezdése előtt kötelező használni, az adott vadásztársaság hatásköre azt kezelni, és minden vadásznak a meghatározott adatokat beírni, melybe a helyszínt és időpontot is egyaránt rögzíteni kell ELŐRE, és a vadásztársaság hivatásos vadászai ellenőrzik.
(fotó:net)

Egyéni vadászat szabályairól pár dolog:
– Mint neve is mutatja, egyénileg történik, vadászati módtól függetlenül.
– Nem jár bejelentési kötelezettséggel, de a beírókönyv használata vadászat előtt és után KÖTELEZŐ
– Egyéni vadászat esetén, ezt most kimásolom szó szerint a vadásztörvényből:
„72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.”

– Bármikor történhet vadászat a vadásztörvényben foglalt szabályok szerint. Nem részletezem, de a lényeg: Igen, bármikor találkozhatsz vadásszal.

Erdőlátogatási tilalom:
Ezeket a már korábban említett szervezetekkel egyeztetve rendelik el, általában nagyvadak vadászidényei alatt. Célja az intenzív társas vadászatok miatt az esetleges balesetek elkerülése, mivel ilyenkor bár nagyon szigorú szabályok mellett zajlik a vadászat, sokkal több a veszélyforrás mint az egyéni vadászatok során. A szigorú szabályokat nem részletezem, mert az erdőjárót nem érinti azon kívül, hogy a kijelölt helyen és időben nem szabad tartózkodnia.
(foto:Net)

A fentiek ismeretében összegezném a nem vadászó, de erdőjáró és természetvédő társaim felé a konklúziót:

– A kijelölt erdőlátogatási tilalmat be kell tartani, mert ott bejelentett társasvadászat zajlik.
– Ahol nincs tilalom, ott még egyéni vadászat történhet, a korábbiakban leírtak szerint. Pl. vaddisznóra is vadászhat bármikor egy vadász, vagy őzbakra szinte egész nyáron.
– Bármikor letérhetsz az útról amennyiben az adott terület természetvédelmi besorolása ezt nem tiltja.

– Ha egy vadásszal találkozol, jogában áll figyelmeztetni a vadászati tevékenységre, és megkérni hogy hagyd el a területet. De nem kötelezhet rá, szóval ha maradsz, igazából csak szándékosan és tisztességtelenül keresztbe teszel neki, akadályozod az ő jogszerű tevékenységét. Azzal, hogy ő megkér hogy haladj tovább, nem akadályoz téged az erdőhasználati jogodban. Az ilyen vitának jogkövetkezményei lehetnek, nem biztos hogy a te javadra. Megéri? Szerintem nem.

Hivatásos vadászokkal szemben: Ők hatósági személyek, rendőrség által kiállított szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel. A hivatásos vadász felszólításainak köteles vagy eleget tenni, amennyiben jelvényét és igazolványát felmutatja. A kulturált hangnemet vele szemben is jogosan megkövetelheted. De ő is ember, ha provokálod, ne csodálkozz hogy felemeli a hangját.

(foto:net)

– korábban bemásolt „72. § (1)” értelmében elvileg nem vagy veszélyben, mert a vadász nem lőhet csak úgy rá akármilyen állatra sem, tehát elég hiteles jelmezt kellene hordanod hogy azt higgye, éppen egy kilőhető őzbak vagy június közepén. A gyakorlat más, mert az ember lehet hülye, és aki hülye, az ellen semmilyen szabály nem véd.
– Egyéni vadászat hivatalosan csak napnyugta előtt és után 1 órával, valamint napkelte előtt és után 1 órával lehetséges. Természetesen nagyon sok vadász egész éjszaka kint van. Ilyenkor felmerül a kérdés hogy mit látnak éjjel? Megfelelő távcsővel illetve a tiltott eszköznek minősülő hőkamerával mindent. Téged is.

– Ne hangoskodj! Van aki azt tanácsolja hogy de hangoskodni kell, mert úgy nem kerülsz veszélybe. Nézd, ez tény. Meghall a vadász, és bár nem fog rád lőni, mérgében legszívesebben lelőne téged is, mert zavarod őt és a vadakat is. Másrészt viszont ha a vadászra nem vagy tekintettel mert elítéled, szíved joga, de természetjáróként a természetre légy tekintettel!! A természetnek része minden vadállat is, és azzal hogy hangoskodsz, feleslegesen zavarod őket is. Megértem, hogy a vaddisznóktól félsz és időben el akarod őket zavarni. Megértem a félelmed, de hidd el, minden állat hamarabb észre fog venni téged, mint te őket, amennyiben mégsem, elég akkor hangot kiadni mikor észleled őket.(vaddisznóval kapcsolatos infót, ide kattintva olvashatsz) Tapsolás és kiáltás, bőven elég, megrettennek és elszaladnak hangos csörtetéssel, neked pedig nincs okod félni a továbbiakban. Arról nem beszélve, hogy minden vadállatot sokkal nagyobb élmény élőben látni. Akkor miért akarnád őket elzavarni? A hangoskodással tehát kárt nem teszel (max a vadásznak VAGY EGY TERMÉSZETFOTÓSNAK egy kis bosszankodást) de felesleges.
(foto:Net)

Végül szeretném megismételni: bejegyzésemnek nem célja hogy a vadászatot és vadászokat minősítse. De bízom benne, a fentiek bár elég szűkszavúak, elég lényegretörőek is ahhoz hogy megértsd: a vadásznak pontosan annyi joga van az erdőben tartózkodni mint neked, rá több szabály vonatkozik mint rád, de legalább mint embertársad, tartsd őt is tiszteletben, ne provokáld, ne hergeld, ne vitatkozz vele, ne akard semmiről se meggyőzni. Törekedj a tisztességes hangnemre, és hagyd hogy a vadász vadászhasson, ő is hagyni fogja hogy tovább túrázz.
 
Azt gondolom, elég jó összefoglalót írt János. Nincs mit hozzáfűzni. Ha neked viszont van, akkor az ide kattintva, csatlakozva az Alaptábor fórumhoz, megteheted. Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok „kint”. 🙂