Szlovák-Paradicsom, Tamásfalvi-kilátó.

Az idén, hosszú idő után ellátogattunk Szlovákiába. Azon belül is a Magas Tátrába és a Szlovák paradicsomba. Nagyon kellemes napokat töltöttünk el, erről szeretnék most megosztani néhány sort.Pontosabban az első nap beszámolóját ide kattintva, a másodikét pedig ide kattintva tekintheted meg. Ez a beszámoló az utolsó, harmadik napról szól. Ezen a napon, mivel ez a hazautazás napja volt, már csak egy igen rövid túrát iktattunk be a programba. A Tamásfalvi kilátóhoz szerettünk volna feljutni, ami egyébként nem csak turista látványosság, hanem állandó hegymászó kiképzőhely és sziklamászó versenyek helye is. Az út rövid, mindössze alig két órát vesz igénybe oda-vissza, de nagyon látványos helyeken vezet. És a végén ott a fő attrakció, a mintegy 150 méter magas függőleges sziklafal képezte kilátó.

Nem indultunk korán, hiszen reggel még összepakoltunk a szálláson, hogy a túra végén egyből tudjunk indulni haza. Elhagytuk a szállást, és a Cingov üdülőfaluhoz kocsikáztunk, ahonnan a parkolódíj (5€) és a belépő(felnőtt 3+3 gyerek +2€) leszurkolása után iramodtunk neki, hogy a kéken, (kezdetben együtt a zölddel) majd végül a zöldön folytatva érjük el a látványosságot. Az idő ma sem hagyott minket cserben. Pompás őszi idő volt, kellemesen friss levegővel. És varázslatosan szép színekbe burkolózott turistaútakkal.Úgy terveztük meg a túrát, hogy odafelé a kilátó alatt haladjunk el. Eközben szinte mindvégig a Hernád folyását követte az út, ami már eleve parádés látványosság .Odafelé, átkelve egy kis réten, kiváló lehetőség nyílik a monumentális sziklatömbre, ami most már elárulhatom, maga a kilátó. És ez az úticélunk is mára. Hozzáteszem, innen lentről, legalább annyira látványos, mint fentről lefelé pillantva. Tehát érdemes ezt a körtúrát megtenni.A Hernád csodálatos kanyarulatokat vájt magának az idők folyamán. Olyanokat, amik már önmagukban is megérik, hogy túrát szervezzen az ember a folyó vonulatához.Egy kis hídon átkelve hagyjuk el a ZK jelzést, innen már csak a kék megy tovább.Ezzel együtt, megkezdjük a jókora szint leküzdését is a hegytetőig, mert eddig csak lassan emelkedett az út. Nem könnyű terep, időseknek és kisgyerekkel csak módjával ajánlom. A sziklafalak meredeksége és veszélyessége miatt, gyakran találkozhatunk vasalt részekkel. Rácsokkal, mellettük láncos kapaszkodókkal. Ne legyünk vagányak, merjük használni mindkettőt, mert a rácsok bizony néha igen csúszósak tudnak lenni. Az első kapaszkodó után tábla jelzi, hogy még 30 perc van hátra a célig. Pedig ez a sokkal rövidebb szakasza az odaútnak. De hát itt nem méterben mérik a hátralévő időt.Ezen a szakaszon, ha nem a csúszós sziklák, akkor a gyökérzet teszi balesetveszélyessé az utat. Talán még nem is felfelé a problémásabb, amerre mi megyünk, hanem a többieknek visszafelé. Mi ugyanis nem erre jövünk majd. Fotótémának viszont kiváló ez a látvány.Amikor áthaladunk a képen látható sziklahasadékon, már biztosak lehetünk benne, hogy kevéske van hátra a Tamásfalvi-kilátóig.Elérve a sziklaplatót, csodálatos látvány tárul elénk. A Szlovák-Paradicsom igen nagy része, madártávlatból. Vibráló őszi színekbe burkolódzva csodálhatjuk meg a körülöttünk lévő hegyeket.Ha lenézünk a tátongó mélységbe, akkor láthatjuk a kis rétet, ahonnan nemrég még mi kémleltük ezt a lenyűgöző képződményt.A sziklaterasz alatt a turistaút közvetlen közelében található a „Michalova džura” barlang, ez innen fentről jobban látszik. Mi elmentünk mellette. 😊Nem vagyok biztos benne, de innen látszik talán legszebben a Magas-Tátra szigorú vonulata, hegyes csúcsai, mintegy 30 km-el távolabb.Sajnos ebben az időben nem volt széleslátó optikám, a 70-200 fókusztávolság pedig nem volt alkalmas nagyobb tereket befotózni, így magáról a sziklateraszról, illetve annak egy részéről, kicsit távolabbról egy szikla oromról készítettem csak képet. Na, de el kell menni megnézni, hiszen a fotók úgysem adják vissza azt, ami a természetben látható érezhető.Mikor kinézelődtük magunkat, meg ebédeltünk is egyet, ha már dél körül járt az idő, elindultunk lefelé a sárgán. Dús őszi lombokkal árnyékolt kényelmes hegyi úton kezdtünk meg ereszkedni az üdülőfalu irányába. A mai nap eddigi része egyáltalán nem volt fárasztó. Az idő, kellemes őszi langymeleg, szélcsendes igazi kiránduló idő.Egy pillanatra megtorpantunk. Mintha hatalmas tobozok potyognának le a fenyőkről. Hamar meglett a tettes. A mókus is élvezte a hosszú őszt, és ezt a kellemes délutánt. Vígan rodeózott egyik fáról a másikra, mit sem törődve a lesifotós turistákkal.Aztán előtűntek az üdülőfalu romantikus házacskái. Már többször beszélgettünk róla, hogy érdemes lenne egyszer kibérelni egyet és eltölteni pár napot valamelyikben. De ez még várat magára. A faházak mellett egy klassz domborzati makett lett elhelyezve. Ezen le lehet követni merre futnak a turistaútak. Mit ne mondjak sokkal látványosabb, mint a legjobb turista térképek…ami nem meglepő persze.No hát, ennyi lett volna a mai kis túránk. Nagyon kényelmes tempóban is bő három óra alatt végig jártuk. Persze ha megállunk a barlangnál, kicsit mélázunk a réten a magasba tekintve, vagy többet ücsörgünk valahol a Hernád mellett, vagy napozunk a sziklapárkányon, akkor akár egy egésznapos túrának is be lehet iktatni. De ha csak ennyi, néhány óra van rá, hogy megnézzük, akkor is egy nagyszerű túracélpont. Szívből ajánlom mindenkinek!