Alapvetően, most két fa fúróról fogok írni. Pontosabban a kettő összehasonlításáról.
Az egyik, a szinte mindenki által ismert cigányfúró. Sokféle változata létezik.
A másik fúró eszköz a szintén sokak által ismert, gerendafúró, kissé átalakított erdei verziója. Amint látható, egy széles gyűrű lett ráhegesztve, amibe hajtószár illeszthető.
Nyilván annak, aki sütögetni, kirándulni jár ki az erdőbe, annak ezekre a dolgokra semmi szüksége nincs. Azonban az a természetjáró, aki szeret farigcsálni, alkotni kint a természetben, annak bizony nagyon hasznos egy ilyen eszköz.

Nos, akkor elmondanám a gyakorlati tapasztalataimat, ami miatt az utóbbi, azaz az átalakított gerendafúró fúrószárat részesítem előnyben.

Úgy kezdődött, hogy mikor a tábori asztalt készítettem, igény mutatkozott lyukak fúrására, erdei, tábori körülmények között.

Be is szereztem néhány darabot az ócskapiacon, különböző vastagságút.
Alap esetben, kb. 10mm-es vastagságra volt szükségem, például a tábori asztal elkészítéséhez.

Az első probléma az élezéssel volt.
Nem egyszerű megélezni, és nem is a legéltartóbb acélból készülnek, szóval nem lesz hosszantartó a könnyű munka vele.

A fúrás közben, nagyon oda kell figyelni a helyes tartásra, mert mivel a fúró kialakítása olyan, hogy nem párhuzamos a szár két oldala, így tengelyirányban tud mozogni, és nagyon hamar „kanyart” lehet fúrni a fába.
Ekkor kezdődnek a bajok, ugyanis a ferde lyukban hamar megszorul a fúró. Hiába az oda-vissza haladás fúráskor. A másik probléma, ami sokkal nagyobb az előzőnél, szintén abból adódik, hogy a fúrószár nem párhuzamos. Ez pedig történetesen az, hogy a fúrószár feszít. Így a vékonyabb ágak átfúrása problémás lehet. Hamar szétrepeszti a munkadarabot. A harmadik baj, hogy nehezen dolgozza ki a kivájt forgácsot. A negyedik dolog, a lyuk belső felületének a minősége. Továbbá, ahol behatol a fúró, és ahol kijön, valamivel kisebb átmérőjű furat keletkezik.
Mivel a lyuk belső felülete is egyenetlen, így ha szeretnénk átfűzni rajta egy amúgy beleillő kötelet, azzal meggyűlik a bajunk.

Ezzel szemben a gerendafúró sokkal hatékonyabb. A tábori hinta készítésekor meglepően jól produkált. Mind sebességben, mind a lyukak minősége tekintetében, messze elhúzott a cigányfúró mellett. Gyönyörű párhuzamos oldalú furatot készít.
Jól irányban tartható, hatékonyan dolgozza még hosszú/mély furatnál is a forgácsot. A képen a fában egy kb.15 cm mély/hosszú lyuk látható.
Még hajtószárat sem kellett használnom, olyan hatékonyan harapta a fát. Ráadásul, ha kimegy az éle, könnyebb az élezése is.

Azt gondolom, hogy ha eleinknek is ilyen hatékony eszköz beszerzésére lett volna lehetőségük, biztosan nem kínlódtak volna a cigányfúróval. Azonban mindenképpen egy gondolatindító volt, hatékonyabb erdei fúróeszköz kitalálásához. És ők akkor a legmodernebb, leghatékonyabb eszközöket használták. Akkor. De közben fejlődik a világ. Azt gondolom, hogy egy ilyen eszköz árban sem elérhetetlen, és méretben sem olyan, hogy ne férne el a táskában, táborba menet.