Néhány órával a 2017-es nyári, és igen hosszan tartó tűzgyújtási tilalom feloldása után, Nagy Tamás barátommal mi már kint voltunk az erdőben, és égett a tábortűz.
Ennek az egyik oka az volt, hogy már nagyon vártuk, hogy lehessen sütögetni. Nem is csak a tűzgyújtási tilalom miatt, de nyáron, 35 fok melegben a kutya sem kívánta a tábortüzet. A másik ok, az általam már bemutatott sütődiszkosz plusz gyakorlati kipróbálása. Nem készültünk rá nagyon a dologra. Úgy döntöttünk, hogy egy burgonyapürés egytálételt fogunk készíteni. Egyszerűen, burgonyapüré porból, kolbásszal, hagymával.

Először is, a szétválasztott sütődiszkosz felekre, egy-egy remekbe szabott nyelet raktunk. Ez a fajta nyélmegoldás kiválóan tartja az edényt.
Kevés hagymát összevágtunk apróra, ez lesz majd a feltét alapja.
Felkarikáztuk a kolbászt és pihentettük kicsit. 🙂
Közben odaraktam a vizet, ami majd kell a burgonyapüré porhoz.
Az egyik félbe Tamás belerakta a hagymát egy kevéske zsírral és elkezdte megdinsztelni.
Ebben sütögettük egy kicsit a felkarikázott kolbászt.
Eközben én a másik félben megcsináltam a burgonyapürét. No nem volt nagy kunszt. A forró vízzel össze kellett keverni a port, és egy kis sóval meg kellett ízesíteni.
Így nézett ki a félkész étel. Pontosabban a két félkész.. 🙂
Ezután már csak össze kellett keverni a kettőt, és máris kész volt egy igen laktató, és villámgyorsan elkészíthető egytálétel.
Diszkoszban tálaltuk, és jóízűen nekiláttunk az eszegetésnek. Megállapítottuk, hogy az így szétszedhető sütődiszkosz, remekül használható a tábori konyhában. Mint látható, hirtelen lett két edényünk, amiben egyszerre, egymástól függetlenül lehet dolgozni. Majd tányérként is kiválóan használható. Majd később összeakasztva a két felet, ismét használható a mátrai sütődiszkosz, hagyományos formájában.

Hazafelé elhatároztuk, hogy legközelebb, palacsintát fogunk sütni benne… aminek egyszer már nekiláttunk, de csúfos vége lett a dolognak… De erről majd egyszer mesélek a tábortűz mellett!