Régóta vágyott darab volt ez a kis kés, amit ma szemügyre vettem, kézbe fogtam, és kipróbáltam. A véleményem teljesen szubjektív, egy átlag természetjáró szemével írtam. Persze lesznek olyan tapasztalatok, amik mindenki számára, akik kipróbálják a kést, hasonlóak lesznek. Kéretik így olvasni az alábbi írást.Egy alkalommal kaptam egy üzenetet Gábortól, hogy találkozzunk, mert szeretne nekem adni valamit. Egymástól nem laktunk túl messze, de mégis sok idő eltelt, mire végre tudtunk találkozni. Nagy meglepetésemre, egy Gerber Verteable kést adott nekem. Az Alaptábor FB csoportban olvasta egy kommentemet, hogy szeretnék egy ilyen kisebb fix kést. Pontosabban éppen ilyet. De még színre is ez a kék(cián) tetszett, habár létezik zöld színben is. Különösebben nem volt szükségem több késre, mint amennyi van, de van ez a „kell” érzés, amit igen nehéz elnyomni.Amint hazaérkeztem, szokásomhoz híven körbefotóztam még újkorában a kést. Mint később kiderült, jól is tettem.A külsőségekről nem írnék sokat, a gyári adatokat mindenki megtalálja a neten, a külalak, formavilág meg, jószerével szubjektív. Legalább is nálam soha nem a kés jelentette a szűk keresztmetszetet, hanem a tudásom, amivel rendelkezem. De ez a kés tetszett. A maga rikkancs színével, kőmosott pengéjével, és úgy általában a külsejével.Kézbe fogva, elsőnek általában kivesszük a tokból a kést. Hogy egybe lássuk az egészet, markolatostól, pengéstől. Na, ez egy kicsit nehezen ment. Nem is kicsit nehezen, hanem alig lehet kihúzni. Állítólag ez bejáródik… Nagyjából 30-40 alkalommal vettem ki a kést a tokból, úgy tűnik, ez a valóban javuló tendenciát mutat. A késen lévő mélyedésbe akad be a tok belsejében egy kiálló kis műanyag darab. Ezt a műanyag darabot kell gyakorlatilag a tok egy részével együtt eltávolítani a vájattól, hogy kivehető legyen a kés.A markolat kellemes kis dundi, és első érzésre nagyon jól tapad. Aztán rá kell jönnöm, hogy ez sajnos ugyanolyan anyag, mint némelyik Mora kés markolata. Az a ragacsos nyúlós anyag, ami ugyan elsőre és használat közben nagyon tapad, de nagyon kellemetlen is a fogása emiatt hosszútávon. Később pedig, ha tényleg olyan, mint a Mora markolat anyagok, akkor egészen használhatatlanul nyúlós ragacsos lesz. Ezt majd később, egy-két év múlva meglátjuk.  De jelenleg akármilyen szárazra törlöm, kellemetlen ragacsos a fogása.10-es méretű kezem van, kényelmesen elfér benne a markolat, jól passzol a tenyerembe. Fél óra farigcsálás után sem tűnt fárasztónak a fogása.

Aztán visszarakva a tokba a kést, megnéztem, hogy milyen a klipsz. Kicsi kés, de nem nyakkés. A tok pici, így olyan hosszú klipszet próbáltak tenni rá, hogy az valahogy tartsa majd a kést. Nem igazán sikerült.Az biztos, hogy soha nem lesz övön vagy hátizsák hevederen viselve. Minden tekintetben rossz konstrukció. Övön még, úgy ahogy megáll, habár mozgás közben könnyen elfordul, mert a kés súlypontja a klipsz hosszának ellenére is markolat nehéz.De nadrágzsebben már bosszantóan kifelé törekszik.Ugyanez a helyzet az oldalzsebnél is. Viszont a klipszet leszedve marad egy remek kis élvédő. Aminek viszont kétségtelen előnye, hogy teljesen biztos, hogy nem fog lepattanni a késről csak úgy véletlenszerűen. Egy óriási méretű zsinórfuratot gyártottak a késre. Jól néz ki, ha valaki használ csuklózsinórt annak jól jöhet. Érdekessége, hogy elforog a markolatban.

Arra gondoltam, hogy úgy próbálom ki a kést, mintha csak egy kis kirándulásra vinném magammal, hiszen erre tervezték. Kimentem hát a kertbe és a mogyoróbokorról levágtam egy ágat. Úgy is ritkítani kell majd.A gallyakat levágtam róla. Kezdetnek, faragtam néhány sátorcöveknek valót. A kés metszőképessége nekem megfelelő volt, jól haladtam, kényelmes volt csinálni. A borotváló gyári él azonnal munkaéllé vált. De ez a munkaél, a 30-40 perc farigcsálás alatt mindvégig kellemes volt.Kaparóél egyáltalán nincs a pengén, a pengehát használata kompromisszumos. Azért lehet vele kapargatni. A faágat minden nehézség nélkül, könnyedén meg tudtam tisztítani a pengeháttal. Kicsit jobban rá kellett nyomni. Ez valószínűleg egy szárazabb kéregnél már nehezebben menne.Előre tudtam viszont, hogy gyantás faforgácsot már csak a fotó kedvéért gyártom le. A szikravető használata teljesen lehetetlen a késsel, mivel nincs kaparóél rajta.Néhány mélyedést vájtam még a fába. Ennél a munkánál, nekem néha olyan érzésem volt, hogy minduntalan a kés élére akarok fogni. A rövid penge miatt, csábítóan közelre került hegy miatt… gondolom.A késhegy kialakítása nem igazán alkalmas lyukak készítésére, de megoldható vele, talán kicsit lassabban. És ráadásul egy nagyobb lyukat kellett volna készítenem, az könnyebben ment volna.Ha már így adódott, elforgácsoltam még egy vastagabb száraz dió ágat is. Csak hogy szokja a kezem a kést, meg koptassam az élét.Mivel sokat kajakozom, egyértelmű volt, hogy a kötelek vágását is kipróbálom ezzel a késsel. A vastag kötelet is egy húzással könnyedén átvágta, még ezzel a munkaéllel is. Ez teljesen rendben volt. Tudom-tudom, minden kés el tud vágni egy kötelet, de ezt szokták szeretni az olvasók. 🙂Konyhai felhasználást nem terveztem ugyan, de azért egy krumplit feláldoztam kíváncsiságképpen. Hogy miért nem terveztem? Hát ezzel a pengemérettel, ez nem egy szakácskés. Kétségkívül viszont egy táborozás, kempingezés alatt sok minden megoldható vele.De ezek után a munkák után is hártyavékony szeleteket tudtam vágni.(3,25 mm vastag penge)Mikor végeztem, Tormek pasztás bőrön megfentem a kést. Oldalanként 10-10 húzás után újra borotvált. Ez is kétségtelen előnye a kis kéknek.Aztán megpróbáltam eltisztítani a munkaeszközt, de nem sikerült maradéktalanul. A markolat…ez az anyag…na, ez nem könnyen tisztítható. Nem is sikerült szivaccsal sem lemosni a koszt róla. (Ugye mondtam, hogy jó, hogy az elején lefotóztam? ) Munka közben nem volt feltűnő, de a markolat fogása a kéz izzadásával csak még ragacsosabb lett. Ez az, ami nagyon kellemetlen ebben a késben. A többi kis bosszantó apróság simán felejthető.

Mindent összevetve, teljesen átlagosnak mondanám a kést. Semmi extra, de használható, és nincs olyan hátránya, ami gátolna egy átlagos természetjárót abban, hogy elvégezze a napi feladatokat. Legyen szó táborállításról, vagy konyhai munkáról, farigcsálásról. Ebben az árban nyilván több vetélytársa is van. Van, amelyik ebben, van, amelyik abban lesz erősebb vagy gyengébb. Aki ilyen méretű, jellegű kis kirándulós kést szeretne, annak érdemes ezt is belevenni a listába.