Azt tartja a mondás, hogy jellemzően olyan lesz az ember éve, amilyen az első napja az újévben. Remélem ez a mondás igaz, mert akkor az idén is elég sokat leszek kint az erdőben.Szilveszter éjjel írtam egy üzenetet Gábor barátomnak, hogy reggel lenne-e kedve kijönni, és megjárni az év első erdei sétáját. Na meg kint is ebédelnénk. Másodperceken belül jött a válasz, … igen, menjünk. 2019. január 1-jén, reggel nyolckor, már a Pótharaszti sétaerdő parkolójában kívántunk egymásnak boldog újesztendőt.

Onnan már csak pár kilométer a szokásos táborhely. Szép rend volt, mert néhány napja, mikor hazaindultunk, szépen összesöpörtük, gereblyéztük a leveleket. A kis tároló polcot valami állatka fellökhette, mert pár dolog a földön hevert.Mikor kiértünk, először szokás szerint feltöltöttem az etetőt. Most éppen dióval.A földön, a pár nappal ezelőtt kihelyezett mogyorószemek üres héjai hevertek. Úgy tűnik, van kereslet a potya élelemre.Gábor, egy általam ismeretlen gyújtóst hozott, amivel pillanatok alatt begyújtottuk a tábortüzet.Elhelyeztem egy hőmérőt is a táborban. Én szeretem tudni, hogy éppen hány fok van, mennyi az idő… Ezért használok efféle mérőeszközöket. -3 fokban indultunk, de két óra múlva már +3-at jelzett a hőmérő. Nagyon kellemes, szélcsendes idő volt.Gábortól egy érdekes függesztéket kaptam. Kipróbáltam, praktikusnak tűnik.Apróbb dolgokat felfüggeszteni a tábor körül, nagyon jó lesz. Főztünk egy teát, hallgattuk a vízforraló sustorgását, és a tűz ropogása mellett beszéltük át a tavalyi élményeket. Sokat túráztunk együtt, volt miről beszélgetni. Aztán elérkezett az idő, hogy elkészítsük az ebédet. Mivel egyikünk sem szereti parázsra tenni a rozsdamentes, amúgy gázfőzőhöz optimalizált edényeit, így kézenfekvő volt a sütődiszkosz plusz használata. Virslit szerettünk volna főzni, ezt beszéltük meg előző este. De aztán, én vittem ki itthonról már kész lencsefőzeléket, azt még hozzámelegítettük.

Gyorsan szét is szedtem a diszkoszt, és faragtunk hozzá megfelelő nyeleket.Az egyik oldalában főztük a virslit. Mikor már majdnem kész lett, mellé raktuk a diszkosz másik oldalába a lencsét, és óvatosan, hogy le ne kapja, felmelegítettük.Gábornak ilyen lett az év első ebédje. Amolyan Paprika tv-s beállítással készült a kép.Én a diszkoszból ettem ki az étel másik felét, mert habár vittem egy tányért, lusta voltam majd azt később elmosogatni.Jó alaposan megtömtük a bendőnket. Megittuk a maradék teát. Gábor még egy kávét is készített, és áttértünk az idei év természetjárós terveire. Abból pedig van bőven. Vízitúra, gyalogtúra, kerékpáros országjárás. Csak legyen elég rá az esztendő! Remélem, a legtöbb Alaptábor olvasó ugyanígy, sok mindent tervez az idei évre. Kívánom, hogy mindenkinek valósuljanak meg a tervei 2019-ben!