Amikor előzőleg mentem ki az erdőbe, teljesen tavaszi idő volt. Mindenki azt gondolta, hogy ez így is marad. Csak az időjárás nem. Eltelt pár nap, és újra hó borította be a természetet. Vártam ugyan néhány napot, hogy csak elolvad, eltűnik a hó, mert nem igazán kedvelem. De eddig bírtam. A mai ebédemet kint szerettem volna elkészíteni. Méghozzá, a népszerű sütődiszkoszban.

Legutóbb mikor rántottát készítettem, az egy különleges kísérlet volt. Ide kattintva olvasható.
Kiérkezve úgy állt a helyzet, hogy az utak ugyan szárazak voltak, még csak sárosak sem igazán, pedig a hó már napok óta olvadt.  A mellékutak voltak már csak havasak.
Ilyenkor nagyon jól nyomon követhető a vadak mozgása. Szépen látszanak a csapások az olvadó hóban.A sütődiszkosz pluszt vittem magammal. Ez négy személyes, a két személyeset még nem csináltam meg szétszedhetőre, ezért most inkább a nagyobbat hoztam. Előnye, hogy szétszedve is lehet főzésre használni két különálló edényként. És eltisztítani is könnyebb szétszedve természetesen.

Az alapanyagok a képen láthatóak. Úgy gondoltam, hogy egy jó kis gombás, hagymás, szalonnás rántottát készítek. A gombát ugyan nem kedvelem, nem igazán ad sokat az ételeimhez, de volt otthon, és inkább elhasználtam, mint kidobtam volna.Összekészítettem, feldaraboltam az alapanyagokat a kedvenc késemmel. Közben odaraktam a teavizet is. Ez már szinte rutinművelet. Egy tea vagy egy kávé mindig jólesik kint. Főleg, hogy most nem is volt olyan nagyon meleg. Néhány fok volt csak… pluszban. Így utólag nézve a képet, tiszta izlandi hangulatú. Hó, jég és tűz. 😆 
A diszkoszt kettévettem, (ettől diszkosz plusz) és készítettem neki egy fa nyelet.A tűz mellé készítettem az alapanyagokat, hogy kéznél legyenek.Először kisütöttem a szalonnát, a zsírján készítem majd el a rántottát.

Ezután összeeresztettem a hagymát és a gombát a szalonnával. Mit ne mondjak, jól nézett ki elsőre is.Következett a tojások felhasználása.Gondoltam rá, hogy nem keverem össze, hanem megfordítom, mikor az alja megsült, de aztán maradt az eredeti elképzelés.Majd ahogy kell, összesütöttem a dolgokat. Egy kicsit több zsír jó lett volna. Fűszert nem raktam hozzá, a szalonna elég sós volt, így sót sem.Pár perc volt az elkészítési idő. Hamarosan tálaltam, az asztalon volt az ebéd, a teával. Ami szépen ki is hűlt, köszönhető a fáról időnként belepottyanó hódaraboknak. A gomba akár ki is maradhatott volna, ahogy számítottam, nem sokat adott hozzá az élvezeti értékhez.Hogy miért is választottam most ezt a megoldást? A sütődiszkosznak elég nagy parázs kell, hogy körbefogja az eszközt, és egyenletesen süljön benne az étel. Én mondjuk viszonylag kevés parázson használom, és tíz percenként forgatom. Így is kb. egy óra, mire kisül az étel. Előtte pedig, megint jó sok idő, mire lesz elegendő parázs. Ebben az esetben viszont, elég egy kisebb, mérsékelt tűz, kevés fa felhasználásával. Így az étel elkészítése mindennel együtt talán fél órát vesz igénybe. A tűzgyújtással, és az alapanyagok feldolgozásával együtt. A kiadós ebéd után rendet tettem magam után és hazaindultam. Remélem, hogy ebben a szezonban, már utoljára látom ilyennek az erdőt. 👿 
Legközelebb mikor kimegyek a táborhelyre, egy klassz kis padot fogok készíteni fából. Egy érdekes kötési módot szeretnék alkalmazni. A tél eléggé megtépázta az erdőt a környéken, így találtam hozzá elég, megfelelő alapanyagot.